A hónap kincse egy 18 karátos arany karkötő, amely több mint 300 grammot nyom. A datálás szerint i.e. 1600 és 1450 között készült, tehát 3500 éves. Az ékszer a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban kerül kiállításra és egy holdkoszorúvéget tartalmaz, amely mind kialakításában, mind méretében egyedülálló a korabeli leletek között. A viselője fontos személy lehetett, mert elég vagyona volt ahhoz, hogy pazarul díszítse magát.
Az értékes tárgynak félholdas végei vannak, ami Artemisz (Diana) istennőt szimbolizálja. Ezt a leletet megelőzően csak egyetlen hasonló tárgyat találtak, és azt is egy 19. század végi ásatási helyszínen. A felfedezés azért rejtélyes, mert más nemigen ismert róla vagy a kontextusáról.
A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Gyűjteménye most újabb arany ékszerrel gazdagodott. Az őskori karkötő az egyik legnagyobb és legimpozánsabb, holdboltozatos végű arany karkötő, amelyet valaha találtak.
A tömör aranyból készült, 303,7 gramm súlyú darabot valószínűleg a csuklón vagy a felkaron viselte valaki, aki a Tápióbicske melletti középső bronzkori településen élt Kr. e. 1600 és 1450 között. Legalább is a stilisztikai párhuzamok arra utalnak, hogy ebben az időszakban készült. Ez az eddig ismert legnagyobb középső bronzkori karkötő!
A karkötő ritka betekintést nyújt a középső bronzkor szellemi világába. Egyike azon kevés tárgyaknak, amelyek fennmaradtak ebből a korszakból, amely nagyrészt tűzvészben pusztult el. A karkötő ezért egyszerre értékes információforrás és a jövőbe vetett remény fontos szimbóluma.
Forrás és Fotó: mnm.hu